Pénztárgép éves felülvizsgálat ingyen❗ 📢📢📢

Magyar Közlönyben az e-pénztárgép!

Mi a lényeg?

Az e-pénztárgépekkel kapcsolatban a következő főbb pontok kerültek szabályozásra:

1. Adatszolgáltatás
   Az e-pénztárgép automatikusan és valós időben szolgáltat adatot az állami adó- és vámhatóság számára. Az adatokat közvetlen informatikai kapcsolat útján továbbítja.

2. Felügyelet
   Az állami adó- és vámhatóság folyamatosan felügyeli az e-pénztárgépeket hírközlő eszközökön és hálózatokon keresztül. Ez magában foglalja a közvetlen adatlekérdezést is.

3. Engedélyezés
   Az e-pénztárgépek forgalmazásához és üzembe helyezéséhez engedély szükséges, amelyet az állami adó- és vámhatóság ad ki. Az engedélyezési eljárás díjköteles.

4. Nyilvántartás
   A hatóság nyilvános listát vezet a forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgépekről, azok visszavonásáról, illetve az engedélyekkel kapcsolatos egyéb változásokról.

5. Hiba esetén intézkedések
   Ha az e-pénztárgép nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, a hatóság a gépet bevonhatja, blokkolhatja vagy megsemmisítheti. Az ilyen intézkedések idején az adózónak alternatív nyugtaadási módot kell alkalmaznia.

6. Hírközlési szolgáltatók szerepe
   Az e-pénztárgép adatkapcsolatát biztosító szolgáltató nem kapcsolhatja össze az e-pénztárgép üzemeltetőjének adatait a gép azonosítóival. Az adatkapcsolat megszüntetéséről vagy szüneteltetéséről a szolgáltató értesíti a hatóságot.

7. Visszaélés gyanúja esetén
   Az e-pénztárgépekkel kapcsolatos visszaélések esetén a hatóság vizsgálati célból lefoglalhatja, blokkolhatja vagy bevonhatja az érintett gépeket.

Az összefoglaló alapján az új szabályozás célja az átláthatóság és a hatósági kontroll növelése, valamint az e-pénztárgépekkel való visszaélések minimalizálása.

Hogy szól az egész törvényi rész? Lássuk!

129. § Az Art. 106/A. § és 106/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„106/A. § [Az e-pénztárgép adatszolgáltatása, az e-pénztárgép engedélyezésére vonatkozó szabályok]
(1) Az e-pénztárgépről és működésének adatairól az adózó jogszabályban meghatározottak szerint, közvetlen
informatikai kapcsolat útján automatikusan, valós idejű adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az e-pénztárgépet és működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz, elektronikus hírközlő hálózat,
illetve rendszer útján felügyeli. A felügyelet közvetlen adatlekérdezés útján is megvalósulhat.
(3) Az e-pénztárgép forgalmazását és üzembe helyezését jogszabályban meghatározottak szerint
kell engedélyeztetni. A forgalmazási eljárás tekintetében az állami adó- és vámhatóság (e § alkalmazásában
a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.
(4) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) Az e-pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek
végrehajtását – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és
vámhatóság ellenőrzi.
(6) A hardveralapú e-pénztárgépek adatkapcsolatát biztosító hírközlési szolgáltató az e-pénztárgép azonosítóit
nem kapcsolhatja össze az e-pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges
adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a hardveralapú e-pénztárgép üzemeltetője részére biztosított
szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
(7) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgép megnevezését, engedélyszámát és
az engedélyező határozat véglegessé válásának napját, valamint a forgalmazó nevét és címét,
b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát,
a visszavonással érintett e-pénztárgép megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,
c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és
az érvénytelenné válás időpontját és
d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, az e-pénztárgép,
valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.
(8) Az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során – ha az elektronikus hírközlő hálózat
elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel – az állami adó- és vámhatóság kérheti a Nemzeti Média8408

és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége
kérdésében.
(9) Az állami adó- és vámhatóság felügyeleti, valamint ellenőrzési tevékenysége során, ha az e-pénztárgéppel
történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható, az ellenőrzése során talált hardveralapú
e-pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja,
vagy blokkolja. A nem hardveralapú e-pénztárgépet blokkolja, a szoftvert futtató eszközt vizsgálat céljából
lefoglalhatja. A bevonás, blokkolás, lefoglalás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha
a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló
másik e-pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, e-pénztárgép hiányában nyomtatvány alkalmazásával
előállított nyugtával teljesíti.
(10) Ha az ellenőrzési vagy a felügyeleti tevékenység eredményeként megállapítást nyer, hogy az e-pénztárgép
a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő
funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem
teljesíti, az e-pénztárgépet engedélyező hatóság határozattal előírja az e-pénztárgépet engedélyező hatóság
részére történő leadását és megsemmisítését vagy végleges blokkolását.
106/B. § [Vevői alkalmazásra vonatkozó szabályok]
(1) A vevői alkalmazás forgalmazását jogszabályban meghatározottak szerint kell engedélyeztetni. A forgalmazási
eljárás tekintetében az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban e §-ban: engedélyező hatóság) jár el.
(2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni.
(3) A vevői alkalmazás forgalmazásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket
– a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező vevői alkalmazás megnevezését, engedélyszámát és
az engedélyező határozat véglegessé válásának napját, valamint a forgalmazó nevét és címét,
b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát,
a visszavonással érintett vevői alkalmazás megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,
c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és
az érvénytelenné válás időpontját és
d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, a vevői alkalmazás,
valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.
(5) Ha az ellenőrző vizsgálat vagy a felügyeleti tevékenység eredményeként megállapítást nyer, hogy a vevői
alkalmazás a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg és a hiba, hiányosság nem
küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, a vevői alkalmazást engedélyező
hatóság határozattal előírja a vevői alkalmazás végleges blokkolását.”
130. § Az Art. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldi jogi személynek, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és az általános forgalmi adó
fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt:
pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi
számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának
közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében
feltünteti azon pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.”
131. § Az Art. 131. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:
„(32) Az állami adó- és vámhatóság képviselőjének állandó tagságával vagy vezetésével működő döntés-előkészítő,
javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző, a Kormány által létrehozott testület tagja az állami
adó- és vámhatósággal kötött megállapodás alapján megismerheti az adótitkot, ha az a testületnek az állami adóés
vámhatóság által kezelt adatokkal összefüggő feladatai ellátásához szükséges. A tag kizárólag e tevékenységével
összefüggésben, a feladatellátáshoz szükséges mértékben és ideig kezelheti az adatokat.”

132. § Az Art. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138. § [A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések]
A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság
a) adategyeztetési eljárást kezdeményez,
b) támogató eljárást indít,
c) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy
d) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében
tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.”
133. § Az Art. a következő 138/A. §-sal egészül ki:
„138/A. § [Adategyeztetési eljárás]
(1) Az állami adó- és vámhatóság felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést
adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni (a továbbiakban: adategyeztetés).
(2) Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített
elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus felületen az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat,
beleértve a másik adózó által nyújtott adatokat, az adózó rendelkezésére bocsátja.”
134. § Az Art. a következő 225/A. §-sal egészül ki:
„225/A. § [Biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban kiszabható mulasztási bírság]
(1) Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó, az 50. § (1) bekezdése szerinti
bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés
mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű
teljesítésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság az adózót százezer forint
mulasztási bírsággal sújtja. Ha a mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a mulasztási bírság
mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata.
(3) Az adóhatóság mellőzi az (1) bekezdés szerinti felhívást és a (2) bekezdés szerinti mulasztási bírság kiszabását,
ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége
a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.”
135. § Az Art. a következő 229/B. §-sal egészül ki:
„229/B. § [Adategyeztetési eljárásra vonatkozó szabályok megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót háromszázezer forint összegű mulasztási bírsággal sújtja, ha az adózó
a 138/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti.”
136. § (1) Az Art. 245. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdés a–c) pontjában meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás alkalmazása
– az (1b)–(1c) bekezdésben foglaltak kivételével – nem mellőzhető.”
(2) Az Art. 245. §-a a következő (1b)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Üzletlezárás alkalmazásának nincs helye, ha az adózó a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési
jogáról lemond, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig a bírság mellett, az (1c) bekezdésben
meghatározott összegű, határozatban előírt, üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti. Ha az e bekezdés szerinti
feltételek nem teljesülnek, úgy az adóhatóság ennek tényéről, és az üzletzárás intézkedés foganatosításáról
az adózót értesíti.
(1c) Az üzletlezárást kiváltó bírság összege az (1) bekezdés szerinti jogsértések miatt kiszabott mulasztási bírság
a) tízszerese a tizenkét napra elrendelt üzletlezárás esetén,
b) húszszorosa a harminc napra elrendelt üzletlezárás esetén.”
137. § Az Art. 246. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)
„g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat
benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási

kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása
ellenére sem tesz eleget,”
138. § Az Art. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„267. § [Adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló tájékoztatás]
(1) Ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot,
tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése
megalapozottan feltételezhető, az érintetteket erről tájékoztathatja.
(2) Ha az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó
tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése
megalapozottan feltételezhető, erről a foglalkoztatottat tájékoztathatja. Az állami adó- és vámhatóság
az e bekezdés szerinti tényeket, körülményeket abban az esetben is az érintett tudomására hozza, ha annak
jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában.”
139. § Az Art. 269. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e-pénztárgép
használatára kötelezettek körével, az e-pénztárgép forgalmazásával, szervizelésével, engedélyezésével,
üzemeltetésével, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő szabályokat, valamint az e-pénztárgép és a vevői
alkalmazás forgalmazási engedélyének kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj mértékével, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokat.”
140. § (1) Az Art. a következő 274/U. §-sal egészül ki:
„274/U. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvényhez]
E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.13.)
megállapított 83. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalommal a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít
az állami adó- és vámhatóság részére 2024. december 31. napjáig.”
(2) Az Art. 274/U. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 177. § (1) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell.”
(3) Az Art. 274/U. §-a a következő (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 114. § (1) bekezdése szerinti külföldi vállalkozás magyarországi
fióktelepe 2025. január 31. napjáig köteles belföldi pénzforgalmi számlát nyitni.
(4) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 207. § (2) bekezdését a 2025. január 1-jén fennálló és
az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében a 209. § (1) bekezdésében meghatározott
pótlék mértékkel kell alkalmazni. Első alkalommal az állami adó- és vámhatóság 2025. április hónapban írja elő
a késedelmipótlék-kötelezettséget a 2025. január–március hónapok vonatkozásában.
(5) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 3. melléklet I. rész „Általános rendelkezések” 4. pontját
a 2025. január 1-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
Első alkalommal az állami adó- és vámhatóság 2025. április hónapban írja elő a késedelmipótlék-kötelezettséget
kerekítés nélkül a 2025. január–március hónapok vonatkozásában.”
(4) Az Art. 274/U. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 83. § (1) bekezdés a) pontja alapján a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton
első alkalommal 2025. január 15. napján szolgáltat adatot. A nem elektronikus úton indított ingatlan-nyilvántartási
eljárás (illetékkiszabásra bejelentés) esetén a 83. § (1) bekezdésének 2025. január 1-jén hatályos rendelkezése szerint
kell az adatszolgáltatást teljesíteni.”
141. § Az Art. 275. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvény 106/A. § (1)–(3) bekezdése és a 106/B. § (1) és (3) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal
és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
142. § Az Art.
1. 7. § 12. pontjában a „2013. december 18-i 1407/2013/EU” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i
(EU) 2023/2831” szöveg,
2. 7. § 45. pontjában a „szerinti tartózkodási hely,” szövegrész helyébe a „szerinti tartózkodási hely, valamint
a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról
szóló törvény szerint az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely,” szöveg,
3. 32. § (1) bekezdés d) pontjában az „állampolgárságát.” szövegrész helyébe az „állampolgárságát, valamint
az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely címét.” szöveg,
4. 44. §-ában a „bejelentenie.” szövegrész helyébe a „bejelentenie. A 37. § (4a) bekezdés szerinti esetben
a változást a munkáltató is bejelentheti.” szöveg,
5. 44. §-ában „megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével” szövegrész helyébe
a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, megváltozott természetes személyazonosító adatok,
lakcím kivételével” szöveg,
6. 107. § (1c) bekezdésében az „E paragrafus alkalmazásában” szövegrész helyébe az „Az (1a) és (1b) bekezdés
alkalmazásában” szöveg,
7. 177. § (1) bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „kilencven nappal” szöveg,
8. 207. § (2) bekezdésében az „az ötezer” szövegrész helyébe az „az adózó részére az adószámlán fennálló
tartozásai után havonként felszámított, de a naptári évre vonatkozóan az ötezer” szöveg,
9. 220. § (1) bekezdésében az „a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy
adózót ötszázezer forintig” szövegrész helyébe az „a természetes személy adózót négyszázezer forintig,
nem természetes személy adózót egymillió forintig” szöveg,
10. 221. § (1) bekezdésében az „adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség” szövegrész helyébe az „adóhatóság
az adategyeztetési eljárás során történő adatszolgáltatási, a bejelentkezési kötelezettség” szöveg,
11. 225. § (1) bekezdésében az „Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal” szövegrész helyébe
az „Az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal” szöveg,
12. 228. § (1) bekezdésében az „Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő” szövegrész helyébe
az „Az adóhatóság az adózót kétmillió forintig terjedő” szöveg,
13. 3. melléklet I. rész „Általános rendelkezések” 4. pontjában az „adóját kerekítés” szövegrész helyébe az „adóját,
az állami adó- és vámhatóságnál az adószámlán nyilvántartott adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség, illetve
jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás után felszámított késedelmi pótlékot kerekítés” szöveg
lép.
143. § Hatályát veszti az Art.
1. 7. § 36a. pontja,
2. 20. § (3) bekezdésében a „vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként” szövegrész,
3. 23. § (1) bekezdésében a „vagy minősített többségű befolyással” szövegrész,
4. 32. § (2) bekezdésében az „a) és b) pontja” szövegrész,
5. 246. § (1) bekezdés h) pontjában az „és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát
sem jelentette be,” szövegrész,
6. 262. §-ában az „elnevezését,” szövegrész,
7. 262. §-ában a „telephelyét,” szövegrész.
20. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
144. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 50. § (5a) bekezdése a következő
c) ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidőbe nem számít be)
„c) az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazásának engedélyezésére irányuló eljárásban a típusvizsgálat
időtartama.”